Most, hogy tudod, az Unicum, a tonic és a Coca-cola is eredetileg gyógyszernek készült, talán meg sem lepődsz majd azon, hogy a ketchup-pal folytatjuk a sort. Vagy mégis? Bár a története nem egy klasszikus gyógyszertörténet, mégis akad benne egészségügyi szál, amiért bekerülhetett izgalmas történelmi cikksorozatunkba.
Már az ókori időkben is főztek zöldségmártásokat, így nem csoda, ha a ketchup története is igazán régre nyúlik vissza. Ám, meglepő módon nem kerekrépából vagy más zöldségből készült az első „ketchup”, hanem erjesztett-pácolt halból, méghozzá Kínában.
A fermentálás Kínában már az ősidők óta alkalmazott módszer a tartósításra, főként különböző halak tartósítására használták, amelyeket később követtek a zöldségek, például olyan hüvelyesek, mint a bab. Bár a szó: ketchup eredetéről többféle történet kering a világban, sok nyelvész ért egyet azzal, hogy e készítmények elnevezése volt az egyik kínai nyelvjárásban a ke-tchup vagy ke-tchiap (fordítója válogatja helyesírását).
Amikor az 1600-as években Kínába eljutó angol és holland hajósok magukkal vittek a ketchup-okból hazafelé, meglepődve tapasztalták, hogy ezek az ételek nem romlanak meg a hosszú hónapokig tartó hajóutakon sem, míg fűszeres, különleges ízük élvezetet is nyújt.
Az erjesztés módszerével készülő ketchup hamar népszerű lett Angliában, ahol az első hazai ketchupokat főleg gombából vagy osztrigából készítették, ugyanis az Amerikából érkezett paradicsom még nem volt elterjedt sem Angliában, sem más európai országban.
A ketchup szó első írásbeli említése 1699-ből származik a New Dictionary of the Terms Ancient and Modern of the Canting Crew című szótárból, amely afféle kelet-indiai szószként definiálja. Innen is következtetik azt, hogy a kínai eredetű, ételeket megízesítő ketchup több irányból kezdte meg hódító útját a világban.
Az 1700-as évek közepén már a mindennapi angol konyha részei a különböző ketchupok, azaz halas vagy zöldséges szószók, amelyeket ételek ízesítésére használtak, innen indult Amerikába is e szósz kultúrája.
Ma már alapvetés, hogy a ketchup paradicsomból készül, ám ez csak az 1800-as évekbeli amerikaiaknak köszönhető, ahol meglepő módon az egyik első nagyüzemi ketchup-gyáros, dr. John Cook Bennett az ezernyolcszázas évek elején gyógyszerként definiálta és hirdette a terméket. Bár tudományos alapja nem volt rá, hirdette jótékony hatását a hasmenés és más emésztési problémák, valamint sárgaság ellen is (később piacra dobott paradicsom pirulákat is, amiből szintén rengeteget adott el). Az akkortájt egyre népszerűbb paradicsom körüli felhajtást kihasználva óriási sikere lett a sűrűre főzött fűszeres, immár édes szósznak és hamarosan Amerika szerte elterjedt és kedvelt élelmiszer lett belőle. Érdekesség, hogy az amerikai változatban már nem az érlelés adja a szósz különleges ízét, hanem a paradicsom főzési folyamatában keletkező koncentrált paradicsomíz és a fűszerek. Az akkortájt gyorsan zajló iparosodásnak köszönhetően könnyű tartósítási eljárások kerültek bele a gyártási technológiákba és visszakerülhetett a ketchup amerikai változata a „világba”, köszönhetően például a ma is létező Heinz gigamárkának.
A ketchup azóta is ott van szinte minden nyugati háztartásban, természetesen a magyarokéban is: 2021-ben például 9,5 millió liter fogyott belőle a hazai kiskereskedelemben a NielsenIQ szerint.
A paradicsom jótékony hatásáról azonban ma már sokkal részletesebb ismereteink vannak, így tudjuk, hogy bár emésztési problémákra nem feltétlenül hat, igazoltan csökkenti a magas vérnyomást és a prosztatarák kockázatát, erős antioxidáns, így gyulladáscsökkentő hatása is van.
Nyersen és főve is különösen egészséges, kalóriában szegény zöldség (biológiai definíció szerint valójában gyümölcs), ami remekül beilleszthető a mindennapi étrendbe, diétákba. Már csak ezért is ajánljuk, hogy a bolti ketchupok mellett nyáron -amikor szezonja van és legnagyobb a vitamintartalma- készítsünk házi változatot is, amely biztos, hogy mesterséges adalékanyag-mentes.
Források: wikipedia, history.com, origo.hu, mentalfloss, cookist.com, epicurous.com, npr, businessinsider
