„Várd ki a 3 órát két szoptatás között, különben túleteted.” „Itasd vízzel, ne csak zsíros anyatejjel.” „Ne egyél semmi puffasztót, inkább diétázz.” Te is kaptál már hasonló tanácsokat, mikor megemlítetted valakinek, hogy a kisbabád sokat sír, és valószínűleg a hasa fáj? Mivel az etetési ajánlások szinte generációnként változnak, sokszor nehéz eldöntenie a kismamának, hogy a saját édesanyjára hallgasson, a védőnőre, vagy valamelyik szakkönyvre.
Az újszülöttek és a pár hónapos csecsemők nyugtalansága természetes, a kólikaként ismert tünetegyüttes akár minden harmadik babát érinthet. Jó hír, hogy a panaszok egy idő után maguktól megszűnnek! Mégis van néhány jótanács, amit érdemes megfogadni szoptatáskor és cumisüveges tápláláskor, ha megelőznénk a pocakfájást. Ezekről beszélgettünk Do Dinh Laurával, a Semmelweis Egyetemen végzett szoptatási tanácsadóval.
|
Miben segít a szoptatási tanácsadó? A képzett szoptatási tanácsadó az édesanya és a csecsemő egyedi igényeit figyelembe véve segít megoldani a szoptatás körüli problémákat. Tanácsot ad például a helyes technikával, az anyatej szaporításával és a pótlással kapcsolatban, megfigyeli a kisbaba száját és izomzatát, illetve további vizsgálatokra irányít, ha szükséges. |
- Melyik az egyik leggyakoribb tévhit a szoptatással kapcsolatban, amit esetleg már a saját munkád során is tapasztaltál?
- Az időre etetés, vagyis amikor arra biztatják az édesanyát – tévesen –, hogy bármi történik, két szoptatás között várja ki a 3 órát, illetve egyszerre maximum 20 percig legyen mellen a baba. Azzal szokták ezt magyarázni, hogy ha a csecsemő túl gyakran eszik, akkor a félig emésztett és a friss anyatej összekeveredik, és hasfájást okozhat. Ez téves elmélet, nincs tudományos alapja! Ahogy annak sem, hogy nyáron, nagy melegben vízzel kell kínálni a babát anyatej helyett. Az igény szerinti szoptatás a preferált, amikor a kisbabát nem korlátozzuk abban, hogy milyen gyakran és mennyit lehet mellen.
- Az „igény szerintiség” kifejezést leginkább a szoptatással összefüggésben szokták használni. Megvalósítható más etetési formáknál is?
- Abszolút. Ha valami miatt az édesanya nem tud szoptatni, megpróbálkozhat a szondás táplálással. Ilyenkor a mellbimbóval együtt egy kis, vékony, puha szilikon csövecskét is bekap a baba, ennek a másik végét egy kis tartályba vezetjük, amelyben a lefejt anyatej vagy tápszer van. A szoptatási helyzet ugyanúgy megvalósul, és annyit eszik a baba, amennyire szüksége van. Érdekesség, hogy örökbefogadó szülők is tudnak így szoptatni, ha szeretnének. Sokan nem gondolnák, de cumisüvegből is lehet igény szerint etetni! Ahelyett, hogy éles szögben tartva az üveget, a baba igényén felüli mennyiségben kapna anyatejet vagy tápszert, próbáljuk ki a gyengéd üveges etetési módszert. Ilyenkor a csecsemő minél függőlegesebb helyzetben van, az üveget pedig minél vízszintesebben közelítjük felé. Az orrától a szájáig megcsiklandozva kínáljuk neki, és etetéskor időnként kihúzzuk a szájából, figyelve, hogy eleget evett-e. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük a túletetést és a hasfájást, ráadásul bőr-bőr kontaktussal ugyanúgy meg tudjuk valósítani a bensőséges kapcsolatot és az ideális igény szerinti etetést, mint szoptatáskor.
- Mennyire vegyük komolyan a diétázást? Ha arra gyanakszunk, hogy fáj a baba hasa, tényleg érdemes az édesanyának elhagyni néhány ételtípust?
- Ha sokat fáj a baba pocakja, és valamilyen érzékenységre gyanakszunk, akkor mielőtt az édesanya diétába kezdene, írjon táplálkozási naplót: jegyezze fel, hogy mikor mit evett és ivott, és ha van szabályos ismétlődés, mondjuk minden paradicsomszószos tészta után, vagy a köménymagos szoptatós tea után nyugtalan a baba, akkor azzal az egy-két étellel és itallal legyünk óvatosabbak. Minden kultúrában vannak olyan ételek, amelyeket kerülendőnek tartanak a szoptatós édesanyáknál – nálunk ilyenek a „k” betűs ételek, amelyek puffasztó hatása állítólag átmegy az anyatejbe, de ez így nem állja meg a helyét. Nyilván a jelekre figyelni kell, például a tej vagy tejtermékek valóban okozhatnak problémát egy arra érzékeny babánál, de ne gondoljunk mindig a legrosszabbra.
- Öntsük tiszta vizet a pohárba: kell-e büfiztetni a babákat szoptatás után, vagy sem? Erről is megoszlanak a vélemények.
- Szoptatási helyzet esetén egy zárt rendszerről beszélünk, oda levegő nem kerül be. Inkább csak akkor fordulhat elő, ha a baba közvetlenül etetés előtt nagyon sír, és zihálva veszi a levegőt. Sok baba például bele is alszik a szopiba, ilyenkor nem szükséges felébreszteni – nem lesz semmi baja, ha kimarad a büfiztetés. Ha viszont etetés után a baba nyugtalan, sírdogál, akkor egyszerűen vegyük fel, és a függőleges helyzet ki fogja hozni a bent ragadt levegőt, nem kell fél óráig masszírozni vagy paskolgatni. Üvegből etetett csecsemőknél viszont valóban figyelni kell a büfiztetésre, mert ők nyelhetnek levegőt.
- Mivel biztatnád az édesanyákat, akiket nyugtalanít a kisbabájuk hasfájása?
Ne aggódjanak! A csecsemők emésztése néhány hét alatt rengeteget fejlődhet, és a panaszok többsége nyomtalanul eltűnik. Ha pedig mégsem így történik, a gyermekorvos tovább irányít a szükséges vizsgálatokra.
- Jöjjön a beszélgetés végén egy Kulcsos kérdés: mi az, amit mindennap megteszel az egészségedért?
- Igyekszem minél többet gyalogolni buszozás, autózás helyett – egy bicikliző, rollerező négyéves remek edzőtárs az általános testmozgáshoz! Ezen felül hetente egyszer-kétszer jógázom. Nagyon élvezem a befelé figyelést, a testem határainak kitapasztalását. Táplálkozásban a kihívást a naponta minimum 2 liter víz fogyasztása jelenti, és hogy ne igyak meg napi két csésze kávénál többet. Utóbbi nem kevés önuralmat igényel, de igyekszem.
Még többet szeretnél tudni a pocakkímélő szoptatásról és a kisbabák hasfájásának okairól, megoldásairól? Töltsd le ingyenes kisokosunkat ide kattintva >>
